Kerti zsázsa: kár kihagyni!

Ismerjük meg!

A keresztesvirágúak családjának zsázsa nemzetségébe tartozó kerti zsázsa (Lepidium sativum) Európa-szerte ismert, termesztett, étkezésre is felhasznált növény. Számtalan néven szerepel a népnyelvben és a kertészeti irodalomban (például: salátatorma, vadmustár, szépítőfű, kányafű, kerti tormafű, kerti rézsuka, kis zsázsafű).

 Miből tanuljon a kezdő biokertész otthon?

Hazánkban 20 éve jelent meg magyarul Prof.Dr. Sárközi Péter fordításában a Biokertészet a fuldai apátságban című könyvkézikönyv.

Régi jól bevált,azóta el nem évült termesztési tanácsokat tartalmaz.
A természetbarát,vegyszermentes kertművelés alapjait ebből a népszerű kiadványból lehet elsajátítani.
Fuldában ( Németország ) a Benedek rendi apácák egy kétezer négyzetméteres kolostorkertben zöldségféléket,illóolajat adó gyógy-és fűszernövényeket,gyümölcsöt és dísznövényeket termesztenek,számos vadnövénnyel együtt.

Mángold:a spárga és a spenót vetélytársa.





Aki már járt Horvátországban vagy Boszniában,annak nem kerülhette el a figyelmét a mángold.Sült hal mellé,köretként adják főtt burgonyával.Az érett túróval töltött burek ( sós rétes ) egyik változata a zeljanica ( zöldséges burek ) szintén forrázott mángold levelet tartalmaz.Mi is ez a spenóthoz és spárgához egyszerre hasonló zöldség?
Mángoldnak nevezzük azt a répanövényt ( Beta vulgaris ) amelyet a mediterrán és az Atlanti-óceán térségében őshonos.Nálunk régen termesztették ,mert hideg tűrő.A spenótnál is igénytelenebb.Két fajtája ismert:a levél mángold és a levélnyél mángold.Kedveli az árnyékos helyet,a tápanyagokban dús kerti földet.Ugyanúgy gondozzuk és szedjük,mint a spenótot.A nyeles mángold íze a spárgához és a rebarbarához hasonló.Kétéves növény.Csak a másodikban magzik fel.Már januárban vethető fedett helyre.Szabad földben március-áprilisban dughassuk.Ez június elején lesz szedhető.Mindig a külső,zsenge leveleket tépjük le,mert helyükbe új levelek fejlődnek egészen az első fagyig.

Károsít a répamoly és a répagyökér tetű.

A répamoly szaporodásának kedvez a száraz és meleg időjárás,a korán beköszöntő tavasz és a hosszú ősz.Valójában a répa-aknázómoly a kártevő neve.A lepke 8 milliméter hosszú 5 fejlődési szakasza van.A kifejlett kármin piros hernyó 1 centiméter hosszú is lehet,de rendszerint a sok apró piszkos fehér vagy sárga színű lárva okozza a legnagyobb kárt.Amikor a hernyók be bábozódnak,a fél centiméternyi bábok gesztenye barna színükről ismerhetők fel.Ez a kártevő a mediterrán térségből származik,így a száraz övezetekben tömegesen szaporodik.Veszedelmes károkat okoz a Balkán félsziget országaiban,de hazánkban,Szlovákiában és Ukrajnában is,ami arra utal,hogy nagyon jól alkalmazkodik.Leginkább a cukorrépát,a takarmányrépát,a sárgarépát,a céklát,és a többi gyökérzöldséget károsítja.Ha a répa-aknázó moly bábjai áttelelnek,évente 4-5 nemzedék is szárnyra kelhet.Ha a nappali 23-24 Celsius fokos hőmérséklet tartós,akkor a répamoly tömegesen elszaporodik,különösen szeptember első felében.A hernyók a legfiatalabb levélhajtásokat kedvelik,így nyár közepétől ősz elejéig a legnagyobb a kár.

                             Már az ókorban tudták,hogy az illatos füvek gyönyört,lelki megnyugvást okoznak.Saját termesztésű friss fűszernövényt a mai kertészek számos célra szednek:ízesítésre,salátákhoz,tartósításra,savanyításra és pácolás céljaira,teához,epe és gyomorbántalmak,borogatások,bőr-és sebkezelés céljaira.
Mielőtt meghatároznánk a fűszerkert helyét,gondosan figyeljük meg,milyen a széljárás,mennyi napfény éri a talajt,jó-e a vízelvezetés,hol vannak esetleg fagyos zugok.