A fej szervezetünk egyik legérzékenyebb pontja, itt vannak idegrendszerünk központi részei, érzékszerveink többsége. A fejsérüléseket több csoportra oszthatjuk aszerint, hogy látható vagy nem látható vérzés, illetve töréssel jár-e.

A fejsérülések legtöbbje a kezdeti erős vérzés miatt külsőleg is ijesztő látványt nyújt. További aggodalomra ad okot, ha ehhez zavart tudat vagy eszméletlenség társul.

A sérültek ellátásánál legfontosabb a tudatállapot felmérése, csak ezt követi a látható sérülések kezelése.

A fejtraumák egy részénél semmilyen külső elváltozás nem figyelhető meg, a sérült lehet teljesen éber vagy eszméletlen, illetve a kettő közötti állapotban van.

A tudatállapotnak négy szintjét különböztetjük meg:

1. A sérült éber, szemét kinyitja, kérdéseinkre válaszol.
2. A sérült reagál a hangra, válaszol egyszerű kérdésekre, bizonyos utasításokat végrehajt.
3. A sérült reagál fájdalomra, kinyitja a szemét, vagy megmozdul a bőr összecsípésére.
4. A sérült semmilyen ingerre nem válaszol.

Az öntudatromlás fő okai az agyban lévő idegek sérülésében, tápanyag- (szőlőcukor), vagy oxigén ellátási zavarban keresendők. Eszméletlen sérültnél mielőbb gondoskodjunk a légutak biztosításáról, eszméletén lévő betegnél tartózkodjunk a mozgatástól, a láb felemelése, ezzel az agyi vérkeringés serkentése általában segít.

A fejsérüléseket az első percekben általában erős vérzés kíséri abban az esetben is, ha csupán felületi, koponyatöréssel nem járó sebzésről van szó. Ennek megfelelően a legkisebb fejsérülések is ijesztő látványt nyújtanak, különösen, ha a vérzés az arcot borítja be. Nem ritka, hogy a teljes arcot beborító, vagy földön látványos vértócsát hagyó sérülést alig lehet megtalálni, olyan kicsi sebzésről van szó csupán. Természetesen ennél komolyabb sérülések is előfordulnak, de fontos kiemelnünk, hogy itt se essünk pánikba a látványtól!

A vérzéscsillapítás érdekében a sérült fejét mindenképp a szív felett kell tartani, ennek érdekében legcélszerűbb a sérültet lefektetni, majd fejét kissé felemelni. Kisebb sérülés esetén a sérült ülhet is, de a fej lógatása mindenképp kerülendő! A hajas fejbőrön, mint már említettük, olykor igen nehéz megtalálni a vérzés pontos helyét, ebben az esetben célszerű minél nagyobb felületet fertőtleníteni. Ha a baleseti mechanizmus arra utal, ne feledkezzünk meg róla, hogy akár több sebzés is keletkezhetett, pl. üvegszilánkos sérülés esetén. A fertőtlenített sebzésre mull-lapot helyezünk, majd ún. sapkakötést készítünk. A fejsérültnek indokolt orvosi segítséget kérni.

A sapkakötésnek több típusa ismeretes, itt elsőként a két pólyával készítendőt ismertetjük.

Az egyik mullpólyát 2-3-szor körbetekerjük a fej körül, majd a körbetekerést úgy folytatjuk, hogy a másik pólya végét a körkörös kötésre merőlegesen rögzítjük. A 2. pólyával folyamatosan fedjük a fejet úgy, hogy egyszer elől, másszor hátul fixáljuk a körkörös menettel. Szabályos kötözésnél a kötést az első mullpólyával zárjuk úgy, hogy azt háromszor körbetekerjük, végét ragtapasszal fixáljuk. Természetesen ennél a kötésnél sem várható el a laikus általi teljesen szakszerű kötözés, de kivitelezése némi gyakorlást követően már igen egyszerű.

Bár a vérzés a legszembeötlőbb, fontos, hogy a fejet ütés érte, vizsgáljuk az agyrázkódás jeleit is! Ha a kötés átvérzett ezt sem vesszük le, hanem újabbat helyezünk rá, ügyelve arra, hogy a sérült terület fölé nagyobb nyomást gyakoroljunk. Indokolt lehet, ha a sérülésre néhány percig (gumikesztyűs) kézzel mull-lapot nyomunk.

	Fejsérülések és ellátásuk

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátás csak nagy általánosságban igaz, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.

• A fejsérült első vizsgálata a tudatállapot megítélése.
• Fontos, hogy a vérzés lesz a legszembeötlőbb tünet, de a fejsérülteket egyéb szempontból is meg kell vizsgálni, keresni kell további sérülések esetleges meglétét.
• Ellenőrizni kell látható-e vérzés az orr- és hallójáratból, megjelentek-e az agyrázkódás jellegzetes tünetei.
• Természetesen a hajas fejbőrt is ellenőrizni kell, hiszen sokszor nehezen vehető észre dúsabb hajzat esetén a sérülés.
• Kórjelző lehet a beteg egyéb mérhető paramétere, pl. vérnyomás, pulzus, vér oxigén szintje.
• Nem mindig egyértelmű, hogy mi okozta a sérülést. Amennyiben rosszullét előzte meg, nem pusztán elesésből, vagy ütéstől származott, további vizsgálatokat kell végezni, pl. vércukor ellenőrzés, EKG-készítés.

A fejsérült felügyeletet igényel, így tudjuk észlelni az állapotváltozást. Erre különböző pontrendszerek használatosak a helyszíni ellátásban.

Forrás:   http://www.hazipatika.com/eletmod/fokuszban_sebkezeles_es_fertotlenites/cikkek/fejserulesek_es_ellatasuk/20150401113156#sl